A gerincferdülés háromdimenziós terápiáját Katharina Schroth fejlesztette ki az 1900-as évek elején. Schroth saját gerincén kísérletezte ki, hogyan tudja gerincferdülését és bordapúpjait korrigálni: így született meg a Schroth-terápia, amelyet napjainkban a tartáshibák, a gerincferdülés és a Scheuermann-betegség háromdimenziós korrekciójára és különböző gerincfájdalmak kezelésére alkalmaznak. Cikkünkben gyógytornász szakértőnk segítségével mutatjuk be a terápia lényegét, filmes kísérő anyagunkban pedig a gerincferdülés kezelésére alkalmazott általános tornát tekinthetik meg.
A gerincferdülés kialakulása
A gerinc oldalirányú görbölete – idegen szóval scoliosis, közönséges nevén pedig a gerincferdülés – döntően a gyerekeknél előforduló jóindulatú elváltozás, amely nem igényel komolyabb kezelést, a háti gerinc deformációja viszont már komoly problémákat is okozhat. A gerincferdülésnek többféle típusát különböztethetjük meg: a legalapvetőbb felosztás szerint az első csoportba azok a görbületek tartoznak, amelyek ismert eredetűek (például a veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség), a másik csoportba pedig azok, amelyeknek az oka ismeretlen (ezeket orvosi kifejezéssel idiopathiás gerincferdülésnek nevezik). Egy másik felosztás szerint szintén két nagy csoportot különíthetünk el, a funkcionális és a strukturális gerincferdülést. Az első csoportba azokat az oldalirányú görbületeket soroljuk, amelyeket nem kísér a gerinc elcsavarodása, tehát nincs bordapúp, előre hajlított vagy fekvő helyzetben pedig eltűnik a görbület (nincs jelen háromdimenziós elváltozás). Ha a funkcionális gerincferdülés hosszú ideig áll fenn és nem kezelik, akkor strukturálissá alakulhat: az utóbbi esetben már a gerinc háromdimenziós elváltozásáról van szó.
A strukturális gerincferdülés esetén hátulnézetben kialakul az oldalirányú görbület, ehhez csatlakozik a görbületnek megfelelő rotáció, valamint a gerinc természetes íveinek, a nyaki és ágyéki homorulatnak az elsimulása vagy fokozódása. A gerinc egyes alkotóelemein ilyenkor a görbületnek megfelelő elváltozások figyelhetők meg: a csigolyatestek és nyúlványaik a tér minden irányában deformálódnak, a csigolyatestek pedig egymáshoz képest elfordulnak. A háti szakaszon mindezt a bordák is követik, így a görbület oldalán hátul kialakul a bordapúp. A másik oldalon szintén képződhet egy enyhébb fokú bordapúp, a bordapúpokkal szemben pedig bordavölgyek alakulnak ki. A porckorongok is deformálódnak, emiatt korán megkezdődik a porckorongok degenerációja, nagyobb esélyt adva ezzel a későbbi porckorongsérv kialakulásának. A gerinc izmai és szalagjai is követik a csontos elváltozásokat, a görbület oldalán elvékonyodnak, túlnyúlnak, a másik oldalon megrövidülnek, de mindkét oldalon egyaránt elgyengülnek. A gerinc deformitásának mértékét az úgynevezett Cobb-fokban adják meg: a görbület végpontján lévő csigolyák fedőlemezére (ahol a csigolyák közötti rés párhuzamos) merőlegest húznak, majd megmérik a vonalak által bezárt szög kiegészítő szögét.
A gerincferdülés kialakulásának időpontja szerint gyermekkori, fiatalkori és felnőttkori gerincferdülést különböztetünk meg. A gerincferdülés romlására annál inkább lehet számítani, minél korábbi életkorban jelentkezett. A gerincferdülés kialakulása és romlása döntően a gyors növekedés időszakaira tehető: bármilyen okból alakul is ki a gerincferdülés, amikor a csontrendszer hirtelen növekedésnek indul, az izom és az ízületi rendszer megerősödése még várat magára. A megnövekedett terhet az adott helyzethez még gyenge izomzatnak kellene megtartania, így a gravitáció, illetve a már fennálló gerincferdülésből adódó aszimmetriák aránytalanul nagy „ferdítő” erőként hatnak. Ezért fontos az időben elkezdett, célzott, egyéni és rendszeresen végzett gyógytorna a növekedés befejezéséig, de bizonyos fokú gerincferdülések esetén még felnőttkorban is.
A Schroth-terápia lényege
A Schroth-terápia célja a gerinc felegyenesítése annak maximális nyújtásával, továbbá a törzs középre történő visszaforgatása háromdimenziós légzéssel: a terapeutával megtanult korrekciós helyzetek beépíthetők a hétköznapi életbe, így egyedül is minden nap végezhető a terápia. A növekedés befejezéséig a görbület csökkentése, az állapot előrehaladásának lassítása, a rossz tartás korrigálása, illetve a korrekciós tartás stabilizálása a cél. A későbbiekben a gerinc deformitásából eredő izom és ízületi elváltozások, valamint a porckorong degenerációjának csökkentése és a fájdalom elkerülése a legfőbb feladat. A terápia további céljai közé tartozik a szív és a tüdő teljesítményének fokozása (a tüdőfunkció célzott tréninggel és a bordamobilizáció segítségével növelhető), valamint a pszichés ártalmak csökkentése és a törzs kozmetikai korrekciója.
A gerincferdülés terápiája mindig egyénre szabott, hiszen nincs két egyforma gerinc és nincs két egyforma gerincferdülés. A háromdimenziós korrekciót a testhelyzetek görbülethez igazított megválasztásával, különböző segédeszközökkel, akaratlagos nyújtózással, valamint az irányított forgató légzés technikájával érhetjük el. A Schroth-terápia háromdimenziós megközelítési módja valóban lehetővé teszi a sikeres kezelést: komplex terápiáról van szó, mivel életviteli tanácsokkal is ellátja a betegeket, emellett gondot fordít a szív- és a légzőrendszeri tréningre is.
Kisfilm a a Schroth-terápiáról
Schroth módszer: a gerincferdülés kezelése
A gerincferdülés tornával történő kezelése célzott törzsizom-erősítő, valamint nyújtó gyakorlatok végzéséből áll: ezeket a serdülőkor végéig ajánlott napi rendszerességgel végezni, de a súlyosabb esetekben felnőttkorban is szükséges lehet a gerinc heti többszöri alkalommal történő átmozgatása, valamint az erősítés (lásd a cikk második oldalát: Gyakran ismételt kérdések a gerincferdülés terápiájával kapcsolatban). A torna lényege – a hanyagtartás kezelésére és a gerinc stabilizálására alkalmazott gyógytornákéhoz hasonlóan – a megfelelő izmok erősítése, bizonyos izmok nyújtása, valamint a csigolyaoszlop mobilizálása, amitől a gerincet körbevevő izmok megerősödnek, rugalmasabbak lesznek és felszabadítják a gerincet a káros terhelés alól. Fontos tisztában lennünk vele, hogy a gerincet stabilizáló izmok struktúrájának megváltoztatása akár heteket-hónapokat is igénybe vehet, így az eredmény csak lassan, fokozatosan alakul ki. A videón látható tornát elsősorban a gerincferdülés kialakulásának megelőzéséhez, illetve javítására ajánljuk, de más tartáshibák mellett a serdülőkori hanyagtartás kezelésében is jól alkalmazható.
Gyakran ismételt kérdések a gerincferdülés terápiájával kapcsolatban
Megelőzhető-e a gerincferdülés?
A gerincferdülés kialakulása sajnos nem előzhető meg, de korán felismerhető, és amikor még kisfokú a görbület, rendkívül jól kezelhető. Ehhez nagyon komoly együttműködésre van szükség a gyermek, a szülő, az orvos, a gyógytornász és egyes esetekben a fűzőkészítő mester részéről. A hétköznapi ember számára is könnyen észrevehetőek azok a jellegzetes aszimmetriák, amelyek a gerincferdülés kialakulását kísérik: ezek közé tartozik a medence aszimmetriája, ferde állása és oldalra kitolódott helyzete, valamint a törzs és kar által bezárt háromszög aszimmetriája a két oldalt összehasonlítva. További kísérő tünetek a jellegzetesen hátra domborodó bordák az egyik oldalon (bordapúp), vele szemközt pedig a bordák behúzódása (bordavölgy). Ugyanilyen aszimmetrikus behúzódást és kiemelkedést láthatunk hátul a derék tájékon is. A vállak és a csuklyás izmok aszimmetrikus magassága, előre illetve hátra fordult helyzete, valamint a nyak ferde tartása is a gerincferdülés jele lehet.
Javulni fog-e a gerincferdülés, ha rendszeresen tornázunk?
A gerincferdülés egyénre szabott terápiával nagyon jól kezelhető. A nagyfokú gerincferdülések esetén szerényebb javulásra és szinten tartásra lehet számítani. Sajnos az is előfordulhat, hogy műtét is szükségessé válik (50-60 Cobb fok feletti gerincferdüléseknél), de a szakemberek tanácsait betartva a legtöbb esetben biztos javulásra számíthatunk. A legfontosabb és legnehezebb feladat a gyermekek illetve a serdülők meggyőzése arról, hogy vegyék komolyan a gyógytornát, és ha szükséges, hordják a fűzőt.
Mekkora mértékű gerincferdülés esetén kell korrekciós tornát végezni?
10 Cobb fok fölötti gerincferdülés esetén feltétlenül javasolt a Schroth-féle háromdimenziós gerincferdülés terápia, de ugyanez a módszer rendkívül jól alkalmazható hanyagtartás és Scheuermann-betegség esetén is.
Heti hány alkalommal kell tornázni és mennyi ideig tartanak a gyakorlatok?
A gyógytornát lehetőség szerint minden nap 1/2-1 óra időtartamban kell végezni, amit ajánlott heti háromszor végzett Cardio-edzéssel is kiegészíteni.
Mikor lehet abbahagyni a tornát? Kell-e felnőtt korban is tornázni?
Az intenzív gyógytornát a növekedés befejeztével csökkenteni lehet, de az egészséges személyeknek is javasolt a heti 2-3 alkalom gerinctorna, hiszen az ülő életmód ellensúlyozására szükségünk van a testtartást javító gyakorlatokra. 30-40 Cobb fok feletti gerincferdülések esetén felnőtt korban is ajánlott a háromdimenziós korrekciós torna és a Cardio-edzés végzése heti 3 alkalommal.
Lehet-e sportolni, testnevelés órán részt venni gerincferdüléssel?
A sporttól természetesen nem tiltjuk el a gyerekeket, de a versenysportot, az aszimmetrikus terhelést adó vagy nagy ütközéssel, ugrásokkal, hátrahajlásokkal járó sportokat a gerincferdülés mértékének függvényében mérlegelni kell. A sport kifejezetten támogatja a gerincferdülés terápiáját, amennyiben a számunkra legmegfelelőbb sportot választjuk.