Csípőízületi kopás (Coxarthrosis)
Az ízületek degeneratív -kopásos betegségének gyakorisága az erőteljes igénybevétellel, és az ízületi porc speciális anyagcseréjével (diffúzió) magyarázható. Az ízületi porc degenerácíóját az ízvégek csontszerkezetének jelentős átalakulása, csontcsőrök (osteophyták) képződése, az ízületi tok és az ízületi bel- (synovialis) hártya gyulladása és szöveti szerkezetének megváltozása kíséri. Ezen változások az ízületi mozgáshatár beszűkülésében és a mozgás fájdalmasságában nyilvánulnak meg. Primer – elsődleges arthrosisról beszélünk akkor, ha a betegség csupán az előrehaladott életkorral, az ízületi porc konstrukcionális hibájával vagy az ízületi (synovialis) nedv összetételének megváltozásával hozható összefüggésbe. Ilyenkor a csípőízület esetében kétoldali az elváltozás és 50-60 éves kor körül jelentkezik. Másodlagos (secunder) arthrosis esetén az ízület valamilyen betegsége, trauma, sérülés vagy az ízfelszínek inkongruenciája – egymásnak nem megfelelő alakja előzte meg, ill. indította el a porcpusztulást. Tehát a másodlagos arthrosist valamilyen arthrosis előtti (prearthrosisos) állapot előzi meg. Ilyenkor fiatalabb korban, már a 30. év környékén, ill. traumát, balesetet követően jelentkezhetnek a tünetek.
A csípőízületi kopás felismerése, jellemzői
Az ízület arthrosisos elváltozásait legelőször az ízületi porcon észlelhetjük. Az ízületi porc fiziológiásan tükörsima felszíne felrostozódik, berepedezik, chondrotinsulfát tartalma csökken. A porcsejtek száma is csökken, helyenként szigetszerű sejtcsoportosulások jönnek létre, az egyes rétegekben mészsók rakódhatnak le. A porcfelszín folyamatossága emiatt megszakadhat, a porc kisebb-nagyobb részei leválhatnak a felszínről és lesodródnak. A porc pusztuló részénél erek törik át a porc alatti csontállományt és ezek környezetében kötőszövet (sarjszövet) képződik. A porcszövet károsodása rendszerint az ízületi felszín egy bizonyos részén, pl. a terhelési zónában kezdődik, majd később más területekre is kiterjed. Ezért az ízfelszín különböző részein a degeneráció különböző stádiumai látszanak. Ha az összefekvő ízfelszínek egyikén megindul a degeneratív folyamat, kezdetben a másik ízfelszín még ép, majd lassan az is károsodni kezd. Végül az ízületi felszínek részlegesen vagy teljesen porcborítás nélkül maradnak, a csupasz csontszövetre helyenként kötőszövet kúszhat rá, az ízvégek között kötőszövetes hidak alakulhatnak ki, amelyek tovább szűkítik vagy teljesen megakadályozzák a mozgást (ankylosis).
A csontok ízületi végeinek szerkezete és alakja is megváltozik, a csondgerendák egy részének lebomlása révén ciszták, máshol a csontsűrűség növekedésével meszes (sclerotikus) részek alakulnak ki. A degenerálódó porcszél mentén, az ízületi tokon belül csontcsőrök (osteophyták) képződnek, megváltoztatva ezzel a csontvégek alakját, inkongruenciát és az ízületi tok feszülését hozva létre.
Az ízületi tok belső feszínét alkotó (synovialis) hártya megvastagszik, több rétegűvé válik, a levált porcrészek ide ágyazódnak be, itt történik végső lebontásuk. Az ízületi tok külső rostos rétege a krónikus gyulladás következtében szintén megvastagszik, zsugorodik, kalcium-sók rakódhatnak bele, így elmeszesedhet.
Az ízületi nedv összetétele is megváltozik, ami az ízületi porc további károsodását okozza.
A csípő arthrosis tünetei
Az első tünetek rendszerint jelentősebb terhelés vagy trauma után lépnek fel. Az arthrosis-kopás legjelentősebb tünete a fájdalom, amely stádiumonként különböző formában jelentkezik:
- I. stádium: erősebb terhelés után pihenéskor jelentkezik rendszerint fáradtság érzés, izomlázszerű vagy tompa fájdalom formájában.
- II. stádium: „indítási fájdalom” jellemző, hosszabb nyugalmi helyzet után a mozgás kezdetén jelentkezik, majd az ízület fokozatos bejáratódásával megszűnik, ezzel egyidejűleg az ízületi merevség is oldódik.
- III. stádium: az ízület terhelés hatására egyre jobban fáj, pihentetésre enyhül a fájdalom.
- IV. stádium: a fájdalom állandósul, éjszaka is jelentkezik, erőssége minden fizikai aktivitást meggátol. A kötőszövetes elmerevedés (fibrosus ankylosis) kialakulásával a mozgás megszűnése miatt a fájdalom valamelyest csökken vagy megszűnhet.
Fájdalom jelentkezhet a meteorológiai viszonyok változásával egyidejűleg is. A fájdalmat az ízület környékén, belsejében, valamelyik oldalán, de nem ritkán kisugárzó jelleggel érzik. Lehet tompa, hasogató, éles.
A fájdalom jelentkezése után nem sokkal az izmok védekező reflex-rövidülése (kontraktúrája), valamint az ízületi tok zsugorodása miatt, amihez később az ízületi felszínek inkongruenciája társul, a mozgáskorlátozottság is kialakul. Csípőízület esetében ez a kontraktúra jellegzetesen hajlított, közelíttett és kifelé rotációs helyzetben jön létre. A hajlított helyzet miatt a páciens sántít, a lépcsőn járás nehezített, a kieső mozgástartományt az ágyéki homorulat (lordosis) fokozásával kompenzálja, és ez deréktáji fájdalmakhoz vezethet. A közelített helyzet miatt, egyoldali coxarthrosis – csípőízületi kopás esetén az érintett végtag látszólag megrövidül (valódi rövidülés akkor áll fenn, ha a coxarthrosist olyan arthrosis előtti állapot előzte meg, amely valódi rövidüléssel járt), kétoldali esetben a lábak terpesztése jelentősen beszűkül. A kifelé rotációs kontraktúra a láb kifelé fordulását okozza, a befelé rotáció beszűkülése rendszerint nem okoz problémát.
Az inaktivitástól rendszerint kialakul az ízületet mozgató izmok leépülése, gyengülése (atrófiája) is.
Az ízület alakja az osteophyták és az ízület duzzanata miatt tömegesebb lesz, deformálódik. A csontcsőrök helyén jellemző a nyomásérzékenység.
Az ízület mozgatása közben gyakran ropogás (crepitatio) hallható, amely kellemetlen lehet.
Alsó végtagi ízületi arthrosis esetén végtagrövidülés és sántítás (a végtaghossz-különbség miatt, ill. a fájdalom miatt kímélő sántítás) majd a járásképesség csökkenése jellemző.
A csípőizület kezelése, terápia
- Életmódváltás: terhelés, túlterhelés csökkentése, túlsúly csökkentése, csökkenteni kell az állásból, járásból adódó túlterhelést, biztosítani kell az ízület terhelésmentes mozgatását, kerülni kell a tartós rögzítettséget, úszás, gyógytorna kerékpározás javasolt.
- Konzervatív kezelés: fájdalomcsillapítók, fizioterápia (gyógytorna, masszázs, vizitorna, fürdőterápia – a kontraktúra oldás, a gyengült izmok erősítése és fájdalomcsillapítás, szempontjából fontosak), a nyújtó (extensiós) kezeléssel az ízfelszínek távolításával viszonylagos tehermentesítés, nyugalomba helyezés, kontraktúra oldás, fájdalomcsillapítás érhető el. Rendelőnkben a csípőízületi kopásra célzott, egyéni gyógytornát alkalmazunk a kopás előrehaladottságának megfelelő terheléssel, illetve javaslatot teszünk a kiegészítő mozgások végzésének módjára.
- Műtéti kezelés: célja a fájdalom csökkentése, az ízületi funkció javítása, ill. a kialakult deformitás korrekciója. Total endoprotesis (TEP) behelyezésére, azaz mind az ízületi vápa, mind az ízületi fej pótlására előrehaladt arthrosisos állapotban kerül sor. A műtét eredményeként egy jól terhelhető fájdalmatlan mozgású ízületet kapunk. Műtét előtt és után gyógytorna szükséges
Milyen gyógytorna terápiás módszereket alkalmazunk a csípőízületi kopás esetén?
- A csípőízületi kopás gyógytornája mindíg egyénre szabott, az egyén terhelhetőségének és tüneteinek függvényében állítjuk össze a speciális gyakorlatsort, amelyet egyes technikákkal igény szerint kiegészítünk. csipőízületi arthrosis esetében szóba jöhet manuálterápiás kezelés, Trigger és Tenderpont terápia, Terrier technika, stretching.