Szerző: Holcsa Mónika
Waldorfos szülő és SpineArt terapeuta
(Craniosacralis terápia, Hatha Jóga és Yoga Nidra, Life coaching – életmód terápia)
A Waldorf pedagógusok és az Extra lesson tanárok a craniosacralis terápiás kezelést (tanulási/nevelési) érzelmi, mentális és fizikai problémákra és az Extra lesson hatékonyságának támogatására1) szokták ajánlani.
A terápiás módszer Dr. John Upledger professzor nevéhez fűződik, aki kivételes képességgel ötvözte tudományos ismereteit és a gyógyításban szerzett konkrét tapasztalatait. A ’70-es évek akadémikus orvostudományával szembeszegülve bizonyította be2), egy 27 fős kutatócsoport vezetőjeként, hogy a koponyacsontok felnőtt korra sem csontosodnak össze, hanem a craniosacralis ritmusnak (a test harmadik ritmusa a szív- és a légzésritmus után) megfelelően egész életünk során mozognak. Ez és a gerincvelői agyhártya (dura) sajátosságainak felfedezése alkotta a craniosacralis terápia alapjait, amelyet aztán Upledger bámulatra méltó intuitív képességgel fejlesztett ki, hogy végül tudományos vizsgálatokkal hitelesítsen. A módszer az agy és a gerincvelő működésének élettani környezetét jelentő craniosacralis rendszert gyógyítja, ezáltal minden élettani és lélektani funkcióra hatással van, hiszen az agy és a gerincvelő egészséges működése az élet minden területére pozitívan hat.
Rudolf Steiner3) szerint, amikor lélegzünk4), az agyfolyadék (cerebrospinalis folyadék vagy liquor), amely az agykamrákban és a gerincvelői hártyák között áramlik, összenyomódik, illetve szétárad, ez által közvetítve a légzés ritmusát az agy, az anyagcsere és az érzékelő rendszer felé. A légzés ritmusának Steiner az egészséges fejlődésben nagy szerepet tulajdonított; ennek kibontakoztatásában a liquor, mint közvetítőközeg feladata, hogy akadálymentesen áramoljon az agykamrákban és a gerincvelői hártyarendszerben.
Upledger, a Craniosacralis terápiát érintő tudományos kutatásaiban megállapította5), hogy fizikai, emocionális, mentális ingerek vagy traumák mikro-elváltozásokat hoznak létre a test hártyarendszereiben (az agyhártyában: agy és gerincvelő, ill. a fasciában: kötőszöveti hártyák területén). Az agyhártyát érintő mikro-elváltozások az agyban és a gerincvelőben áramló liquor áramlását módosítják, a fasciális elváltozások pedig a különböző szervek működését befolyásolják. A Craniosacralis terápia, a test membránrendszereiben létrejött mikro-elváltozásokat (blokkok, kiegyensúlyozatlanságok) szűnteti meg finom fizikai manipuláció útján, és hat ezáltal egyszerre minden rendellenességre (fizikai, érzelmi, mentális szinten) oly módon, hogy lehetővé teszi a szervezet önkorrekcióját a membránrendszeren túli területeken (belső szervek, mozgásszervek, hormonrendszer, idegrendszer: emocionális-, mentális funkciók stb. – ).
A Craniosacralis terápia azt a közvetítő közeget gyógyítja, hozza normális élettani pozícióba, amely Steiner szerint a légzés ritmusát közvetíti az agy, az anyagcsere és az érzékelő rendszer felé. Bár a craniosacralis terápia alapvetésében világossá vált, hogy a craniosacralis ritmus önálló, a fizikai légzéstől független ritmus a testben, Steiner filozófiai megállapítását ez korántsem cáfolja, hiszen Steiner a légzésről nemcsak konkrétan a fizikai szinten gondolkodott, hanem szellemi szinten is, amely szintet épp a liquor áramlásával hozott összefüggésbe és második légzésrendszernek nevezett. Az antropozófiában a craniosacralis ritmust az élet légzésének hívják. Mindez egybevág Upledger tapasztalatával is, aki, amikor először „találkozott” a liquorral egy idegsebészeti műtét végzése közben, és azután próbálta megfogalmazni élményét, sokkal inkább spirituális „stílusban” tette ezt, semmint tudományosban. Úgy érezte, a létezés lényegét6), eredőjét sikerült – amennyiben lehetséges azt egyáltalán – fizikai megjelenésében „megpillantania”.
Azért ajánlják az Extra lesson tanárok világszerte munkájuk támogatására elsősorban a Craniosacralis terápiát, mert az korrigálja a strukturális-, ill. az idegrendszerben fellépő egyensúlytalanságokat és korlátozottságokat. A szervezet így külső segítséghez is jut az Extra lesson foglalkozáson kapott új mozgásminták elsajátításához, illetve a már meghaladottak elhagyásához.
Természetesen a Craniosacralis terápia önmagában is megállja a helyét7), és a legkülönfélébb tanulási, nevelési, érzelmi, egészségi problémákra nyújt steineri szempontból is koherens terápiás megoldást. A terápia ismertetése bővebben itt található: Craniosacralis terápia
Irodalomjegyzék
1 Példák a hazai és nemzetközi gyakorlatból:
2 Cikkek és áttekintés a kutatásokról:
- E. W. Retzlaw et al.: The Structures of Cranial Bones, in The Journal of the American Osteopathic Assotiation Vol. 75. Feb. 1976. pp. 607-608.
- The Inherent Rhythmic Motion of the Cranial Bones
3 Steiner, R. (1996). The Foundations of Human Experience. New York: Anthroposophic Press.
4 Szellemi szempontból légzésnek számít minden olyan ciklikus változás, ahol önmagába visszatérő ritmussal van dolgunk.
5 Upledger, J. E. (1983). Craniosacral Therapy. Seattle, WA: Eastland Press.
6 Upledger, J. E. (2010). Találkozás a belső gyógyítóddal. Budapest, Bioenergetic Kiadó.
7 A nemzetközi kutató, kiképző és terápiás intézet elérhetősége: Upledger Institute International