A Life coaching jelentése
A coaching fogalma az 1980-as évek elején került át a sportpszichológiából az üzleti életbe. Eredetileg csak a sportban használták: a coach az edző, a coaching pedig az edző által végzett támogató, kísérő munka.
Az üzleti vagy magánéletben működő coach hasonló szerepet tölt be, mint a sportedző, legfőbb célja, hogy ügyfelét a kitűzött cél elérésére ösztönözze. A coachingnak sokféle meghatározása és irányzata van. Találkozhatunk olyanokkal, melyek a coaching együttműködő és párbeszédes jellegére helyezik a hangsúlyt, más definíciók viszont a coaching kettős céljára, a teljesítmény növelésére és a tanulás ösztönzésére. A coaching iskolák, irányzatok általában valamilyen megelőző szakmai megalapozottságot vallanak magukénak [1] (pl. itthon: szupervízió alapú, Gestalt alapú, döntésközpontú, akcióorientált, rendszerszemlélet alapú, Tranzakcióanalízis alapú)
Alapvető feltétel, hogy a coach és ügyfele között erőteljes bizalmi szövetség jön létre. A cél elérése érdekében többféle stratégiát dolgoznak ki közösen.
A Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) szerint:
A professzionális coaching olyan szakmai kapcsolat, amely abban segíti az ügyfelet, hogy kiemelkedő eredményeket érjen el akár a magánéletében, akár a munkájában, vagy a szervezetben, ahol dolgozik. A coaching folyamat során az ügyfél elmélyíti tudását, növeli teljesítményét, és mindezek eredményeként javul az életminősége.
Minden találkozáskor az ügyfél választja meg a beszélgetés fókuszát. A coach egyrészt segíti az ügyfelet abban, hogy világosabban lásson, másrészt akcióra serkenti. A coaching folyamata a fókusz és a választási lehetőségek bővítésével felgyorsítja az ügyfél fejlődését. A coaching arra koncentrál, hogy világossá váljon hol tart most az ügyfél, és mit akar tenni annak érdekében, hogy eljusson oda, ahová el szeretne érni.
A coaching folyamat eredménye az ügyfél eredménye, azaz szándékának, választásának és akcióinak a következménye, amelyet a coach, mint a folyamat szakértője támogatott.
A life coaching abban segíti ügyfelét, hogy megtervezze a jövőjét, nem pedig abban hogy túllendüljön a múltján. A megkülönböztetés a life coaching és a business coaching között arra utal, hogy a life coaching során a kliens életének bármely, vagy akár minden területét érinthetik azok a célok, amelyek a vágyai, álmai megvalósulását jelentik és megelégedettséget hoznak számára.
A business és life coaching között a különbség sokszor abból áll, hogy az elérendő cél, a fejlődés a kliens életének melyik területét érinti; csak a munkáját, vagy az életének más dimenzióit is. Ezek legtöbbször nem is függetlenek egymástól. Bármelyik is legyen a fókuszban, az igazán hatékony fejlődés megkívánja az egyensúlyt a munka és az élet más területei között. A life coaching rendszerint egyéni formában történik (a buisiness coaching történhet ezenkívül csoportos, vagy team formában is).
A coaching és a pszichoterápia közötti különbség
A terápia középpontjában az ügyfél személyisége áll. A múltban is keresi a választ a lelki sérülés, vagy funkciózavar kialakulására és arra, hogyan hat mindez a személy jelenlegi érzelmi életére, viselkedésére. A fókuszban a páciens múlt- és jelenbeli élményei és viselkedésmintái állnak. A cél a lelki sérülés, trauma okozta sebek gyógyítása, viselkedésváltozás, vagy a konfliktusok feloldása a személy kapcsolataiban. A terápia eredménye a páciens életminőségének javulása.
A coaching a jelenre és a jövőre koncentrál, még akkor is, ha érinti néha a múltat. A coachingnak nem az a célja, hogy feltárja az ügyfél személyiségét, hanem az, hogy ösztönözze és támogassa az ügyfél személyes és szakmai fejlődését. A figyelem központjában az ügyfél tanulása és fejlődése áll. A változás, fejlődés eredménye a kitűzött cél megvalósítása.
A coaching a kísérletezés terepe is, ahol a hibás lépések, vagy elakadások kiváló lehetőséget nyújtanak az önismeretre, a belső erőforrások felfedezésére, azaz a fejlődésre.
A szupervízió alapú Life-coaching
A szupervízió a szakmai személyiség fejlesztése, „terápiája”. Elméleti alapját David Kolb Tapasztalati tanulás elmélete adja. Maga a koncepció azonban az élet minden területére, nemcsak a szakmai személyiségfejlesztés, de a személyes élet problémáinak megoldásában is érvényes.
Az egyén aktívan részt vesz a feldolgozási folyamatban, újra átéli azt a helyzetet, amelyben problémája keletkezik, és így kapcsolatba kerül a felismert elakadás mélyén rejlő gátakkal. Belátást nyerhet saját működési dinamikájáról, felismerheti működési mechanizmusait, meghatározó előfeltevéseit.
A szupervízió alapú folyamatok konkrét üléseiben a fókusz az önreflexióra (Reflektív megfigyelés) irányul. Jó esetben létrejön a probléma új definíciója (Absztrakt fogalomalkotás), és a valódi élethelyzetben ennek alapján egy új viselkedés (Aktív kísérletezés, és új Konkrét tapasztalat). A folyamat célja a tanulási kör végigfuttatásának tanítása-tanulása is (a tanulás tanulásának szintje, míg az előbbiekben elemzett folyamat a probléma feldolgozás szintje volt), amit a fejlesztés folyamat-jellege (visszacsatolás lehetősége, a tanulási kör spirállá alakulása) biztosít.
A szupervízió alapú munka, egy úgynevezett folyamat-tanácsadási koncepcióba ágyazódik, amely magát a változási folyamatot kíséri. A folyamat-tanácsadás lényege, hogy a problémák megoldására nem kész konstrukciókat (tanácsok, elvek), vagy beépítendő paneleket (módszerek) kínál, hanem olyan, globálisan és mélyrehatóan alakító folyamatot, amely mindig az aktuális kihívásra összpontosít, és az egyén egészének a rugalmasságát, a környezeti változásokra történő adekvát reagáló képességét, és kreatív problémamegoldó képességét fejleszti.
A szupervízió alapú Life coaching folyamatban a szupervízor és a pszichológus; tehát a személyiség fejlesztésének és a személyiség feltárásának, gyógyításának szakembere integrálódik a kliens által meghatározott cél elérésének támogatójává.
Irodalomjegyzék