Bőrsérülések, műtétek során bőrünk felszínén és sok esetben a mélyebb rétegekben is (izom, ín, szervtok stb) szövet folyamatossági hiány keletkezik, melyre testünk hegképződéssel válaszol. A heg egy kollagénban dús szövet, ami „pótolja a szövet folyamatossági hiányt”. Célja, hogy pótolja és stabilizálja az adott szöveti területet, azonban már sohasem lesz olyan rugalmas és stabil, mint az eredeti szövet. Testünkön hegek nem csak műtétek, vagy sérülések során keletkezhetnek, hanem pl. tetoválások, testékszerek helyén is.
A heggyógyulás során nagy mennyiségű kollagén képződik, ami mint egy ragasztó tapasztja össze a szövetet, majd a gyógyulást követőn is folyamatosan stabilitásra törekedve számos összenövést adhat a környezetébe. Az esetleges összenövések során csökkenteni igyekszik a szöveti instabilitást, miközben megszűnteti a kötőszöveti rétegek közti normál elcsúszási, mozgási lehetőséget, kialakítva ezzel esetleges mozgásszervi, belszervi problémákat (fájdalom, mozgás beszűkülés).
Milyen típusú hegeket különböztetünk meg?
- „Egészséges” heg: panasz és fájdalommentes, nem húzódik, puha tapintatú, a bőr felszínéből nem emelkedik ki.
- Hipertófiás heg: vöröslő színű, kemény tapintatú, a bőrből kiemelkedik, de mérete megegyezik az eredeti hegével
- Keloidos heg: aranyló, csillogó sárgás színű, kemény tapintatú, felszínéből kiemelkedő heg, ami folyamatosan növekszik, túlnőhet az eredeti heg határain, fájdalmas tapintatú is lehet.
- Atrófiás heg: túl kevés kollagén termelődés következtében alakul ki, ezen a területen a heg kiszélesedik, bemélyedés látható a helyén, gyakran lenövéseket adhat (karcolt oltás, stria, afták és akné után gyakran maradnak ilyen hegek)
- Kontraktúrás heg: egy hegesedési defektus mentén feszes, behúzódó heg alakul ki, ami összenövéseket okozhat, korlátozhatja a mozgást, fájdalmat is okozhat
Kiknek ajánlott a hegkezelés, milyen problémák esetén alkalmazható?
- bármilyen műtéti terület, tetoválás, testékszer helyén, különösen, ha a heg húzódik, fájdalmas, érzékeny, fontos azonban, hogy kívülről „tökéletes”, panaszmentes heg is okozhat a mélyebb szövetekben összenövéseket
- ha a fenti hegtípusok közül bármelyiket észleli
- ha bármilyen panasz fennáll pl. hegtől távolabbi fájdalom, mozgás korlátozottság, belszervi panasz
- ha Önnek van olyan fájdalma, panasza, amelynek az eredete ismeretlen és van(nak) a testén heg(ek)
- különösen ajánlott szülés, császármetszések következtében keletkező hegek, nagy hasi műtetek illetve hosszú metszést kívánó bármilyen műtétet követően a hegek kezelése
Hogy zajlik a hegkezelés?
A heg szakítószilárdsága a sérülést követőn folyamatosan nő (1 hét után 3%, 3 hét után 20% és 12 hét után 80%, ami később sem változik már). A hegkezelést végző szakember ennek a folyamatnak az ismeretében végzi a kezelést megfelelő mértékű erők és módszerek alkalmazásával részletes kikérdezést és vizsgálatot követően. A heg mobilizálása minél korábbi időpontban javasolt, azonban a több éves „régi” hegek is képesek gyógyulásra, változásra, ezért heget kezelni soha nem késő.
A heget és az esetleges összenövéseket, lágyrészek lazításával, különböző manuális technikákkal, fascia kezeléssel, valamint flossing, esetleg köpöly, kinesiotape, smr henger alkalmazásával végezhetjük. Hatására csökken a fájdalom, javul a keringés, a lágyrészek megnyúlnak, oldódnak a letapadások, a mozgásterjedelem pedig nő.