A hétköznapi tartásvariációk jelentősége a scoliosis háromdimenziós konzervatív terápiájában a Schroth elvek szerint
A scoliosis konzervatív kezelésében az egyik legelismertebb és legkomplexebb módszer a Schroth terápia, amely – mint látni fogjuk – valóban napi 24 órás terápiás programot biztosít pácienseink számára.
Schroth módszer: a gerincferdülés kezelése
A Schroth módszer több részből áll. Nem csak a napi ½-1 órás intenzív gyógytorna szerepel a programban, amely, gyakorlatonként 10-15 perc, és ezen időtartam alatt célunk az elérhető maximális korrekció, hanem kulcsfontosságú szerepet kap a hétköznapi élet is. A hétköznapi helyzetekben a testtartás lehetséges háromdimenziós korrekcióját végezzük az adott szituációnak megfelelően. Fontos szerepet játszik a terápiában a heti 3 alkalommal végzett cardiorespiratorikus tréning is, a fittség, a megfelelő állóképesség és az erőnlét kialakítására, hiszen a scoliosis a gerincen keresztül a mellkast és a benne elhelyezkedő életfontos szerveket is deformálja.
Korábban úgy gondolták, hogy a maximálisan korrigált testhelyzetet a nap 24 órájában fenn kell tartani ahhoz, hogy a terápia hatásos legyen. Mára már enyhültek ezek, a páciensekkel szemben kissé szigorúnak tűnő elvárások. A gyakorlatok végzése közben természetesen a maximális korrekció elérése a cél, de a nap többi részében az úgynevezett „tudatos hétköznapi tartás”-ra kell törekedni, ami azt jelenti, hogy a „szokásos scoliotikus tartás” és a „maximális korrekció” közötti helyzetet kell megtartani, minél közelebb a maximális korrekcióhoz. A gyakorlás tehát mégis napi 24 órában zajlik, de különböző intenzitással. A „hétköznapi nyugalmi helyzet”-ek kialakításánál, tehát pihenéskor, pedig „csak” a fő görbület korrekciója a cél.
A hétköznapi korrekciók
A tanulmány fő témája a hétköznapi helyzetekben rejlő korrekciós lehetőség, vagyis a Schroth terápiában használt testhelyzetek alkalmazása a hétköznapi szituációkban. Látni fogjuk azonban, hogy ez nem csupán a Schroth specifikus gyakorlatok analógiáját jelenti a hétköznapi életre vonatkoztatva, hiszen előfordul, hogy a gyakorlat alatt alkalmazott testhelyzet segédeszközök nélkül nem a korrekció irányába hat, viszont a Schroth-i logika alapján gondolkodva a gyakorlat helyzetéhez képest külső szemlélő számára „rossznak” tűnő helyzet a hétköznapi korrekciókban hatásos lehet. A hétköznapi helyzetek iskolázása nem csak arról szól, hogy a gyakorlatokat megpróbáljuk átvinni a hétköznapi életbe, hanem arról is, hogy megkeressük azokat a helyzeteket, amikor a páciens el tudja lazítani magát anélkül, hogy a görbületeit rontaná. Nagyon kényelmes a „görbületben pihenni”, de találunk olyan helyzeteket, amelyek erőfeszítés nélkül vagy kis erőfeszítéssel fenntarthatók, mégis javítják a görbületet. Így egész nap végezhetőek a korrekciók.
A hétköznapi helyzetek iskolázását meg kell különböztetnünk a legaprólékosabban kidolgozott Schroth-specifikus korrekciós gyakorlatok felépítésétől. Nem lehetséges ugyanis, hogy a hétköznapi korrekciók végrehajtása alatt minden funkcionális kompenzatorikus görbületet maximális mértékben kiegyenesítsünk. Fő célunk a hétköznapi életben az, hogy a progressziót elősegítő „görbületben való lógást” elkerüljük.
A hétköznapi korrekcióknak 3 szintjét különítjük el.
Figyeljük meg a hétköznapi helyzetek és a Schroth-specifikus gyakorlatok beállítása közötti hasonlóságokat és különbségeket!
1. szint: tudatos hétköznapi tartás, amikor aktív 3D korrekciót hozunk létre hétköznapi szituációkban maximális korrekcióra törekedve, pl. villamoson kapaszkodva, iskolapadban ülve, fogmosáskor (1. ábra, 2.. ábra).
1. ábra tudatos hétköznapi tartás
2. ábra Psoas synergia ülésben
2. szint: hétköznapi nyugalmi helyzetek, amikor az aktív komponenshez egy passzív 3D korrekció társul, könnyítve az izmok munkáját, pl. iskolapadban könyökölve, folyosón a falnak támaszkodva (3. ábra).
3. ábra hétköznapi nyugalmi helyzet
3. szint: pihenő helyzetek, amelyeket úgy alakítunk ki, hogy a főgörbület passzív 3D korrekciója jöjjön létre (4. ábra, 5. ábra).
4. ábra pihenő helyzet
5. ábra Psoas synergia oldaltfekvésben
Hogy lesz ezekből a helyzetekből 3D korrekció? A páciens egész nap
- elongációt végez, ezzel megteremti a 3D korrekció lehetőségét,
- Forgató légzést végez és aktívan derotál,
- aktívan a saggitális görbületek fiziológiássá tételén dolgozik, lordotizál, kifotizál vagy éppen csökkenti a saggitális görbületeit,
- úgy választja meg a végtagok helyzetét, hogy azzal az oldalirányú görbületeket csökkentse.
A helyes helyzetek kiválasztása individuális, de görbülettípustól függően megfogalmazhatunk általános alapelveket. Az ágyban fekvő helyzet semmiképp se szóljon arról, hogy az alvópozíciót korlátok közé szorítsuk, inkább arról, hogy lehetőség szerint a megfelelő oldalon pihenjen, olvasson, nézzen TV-t a páciens és ezzel kondicionálva az idegrendszert, az alvás során is több alkalommal fog a megfelelő oldalára fordulni.
Radiológiailag egyívű görbületek esetén:
- állásban, ülésben a konkáv oldalon kell támaszkodni, hogy nyissuk a görbületet (6. ábra, 7. ábra).
6. ábra helytelen hétköznapi nyugalmi helyzet 7. ábra helyes hétköznapi nyugalmi helyzet
- puha ágyban fekve a főgörbület konkáv oldalán kell feküdni, hogy az kiegyenesedjen (8. ábra, 9. ábra).
8. ábra helytelen pihenő helyzet
9. ábra helyes pihenő helyzet
Radiológiailag duplagörbületek esetén:
- állásban, ülésben a thoracalis görbület konkáv oldalán kell támaszkodni és lesüllyeszteni a thoracalis konvex oldali medencefelet, valamint a terhelést átvinni a thoracalis konkáv oldali lábra v. ülőgumóra,
- puha ágyban fekve: nincs általános javallat, célszerű keményebb ágyon feküdni.
Összefoglalás
A tanulmány célja a hétköznapi szituációkban legtöbbször kiaknázatlanul hagyott terápiás lehetőségekre felhívni a figyelmet, olyan helyzetekre, amelyekben lazíthatunk, anélkül, hogy a görbületeink romolnának. A hétköznapi tartáskorrekciók azért is rendkívül hatásosak, mert viszonylag kis erőfeszítéssel látványos eredményeket, és ezen keresztül jelentős motivációs-szint emelkedést lehet elérni gyermekeknél, felnőtteknél egyaránt.
Irodalomjegyzék
- Lehnert-Schroth, C. Dreidimensionale Scoliosebehandlung. 5. kiadás. Stuttgart: Fischer; 1988.
- Lehnert-Schroth, C. Dreidimensionale Scoliosebehandlung. 6. kiadás. Stuttgart: Urban & Fischer; 2000.
- Schroth K. Die Atmungskur. Chemnitz: G. Zimmerman; 1. kiadás 1924.
- Weiß HR., Ich habe Skoliose, 1. kiadás. Pflaum 1999.
- Weiß HR., Rigo M., Chêneau J., Werkmann M., Heinen HJ., Praxis der Chêneau-Korsett-versorgung in der Skoliosetherapie. 1. kiadás. Thieme 2000.
- Weiß HR., Rigo M., Roevenich U., Befundgerechte Physiotherapie bei Skoliose. 1. kiadás. Pflaum 2001.