A szupervízió a szakmai személyiség fejlesztése, „terápiája”. Amennyiben életvezetési vagy személyes jellegű nehézségekkel küszködik, látogassa meg a Life coaching oldalunkat és kérjen időpontot Holcsa Mónika szupervíziós alapú Life coaching folyamatára!
A szupervíziós koncepció definíciója
Az európai kultúrában a szupervízió szó két egymással, ellentétes jelentéstartalommal terjedt el. Az egyik az angolszász szakirodalomból származó felülvizsgálni, ellenőrizni, a másik a latin eredetű felülről látni, ránézni. A szakmai személyiség- és szervezetfejlesztésben alkalmazott szupervízió ez utóbbi jelentésen alapul, és az angolszász eredetű coaching fejlesztő folyamattal rokon. A szupervízió során az egyén, a csoport, illetve a szervezet rálátást nyer saját problémáinak kialakulási folyamatára megérti saját szerepét a folyamatban, és megtanul változtatni rajta.
A szupervízó formái
A szupervízió mindig folyamat: 7-11 alkalmas egységekre bomlik. Egy alkalom időtartama egy és négy óra között mozog. A találkozások között 1-3 hét telik el.
A szupervízió folyhat egyéni, kiscsoportos (2-4 fő), és csoportos (5-9 fő) formában. Ezekben az esetekben a résztvevők szakmai fejlődése kerül a fókuszba, célok között szerepelhet a vezetői kompetenciák, kommunikációs képességek, probléma-megoldási képességek, konfliktuskezelési képességek (stb.) fejlesztése, új pozíció betöltéséhez, vagy új munkatárs felvételekor a beilleszkedéshez nyújtott segítség. Ezenkívül téma lehet még konkrét személyközi problémák, konfliktusok feldolgozása mindkét vagy az összes fél részvételével.
A szupervíziós koncepció elméleti alapja
A szupervíziós folyamat David Kolb Tapasztalati tanulás modelljének (ld. ábra) gyakorlati megvalósulása. Jellegzetessége, hogy mindig valódi, interaktív helyzetekhez kapcsolódik, ahol az egyén valóságos szakmai életéből hozott problémáinak feldolgozására és működésének alapvető módosulására van lehetőség. Az egyén aktívan részt vesz a feldolgozási folyamatban, újra átéli azt a helyzetet, amelyben problémája keletkezik, és így kapcsolatba kerül a felismert elakadás mélyén rejlő gátakkal. Belátást nyerhet saját működési dinamikájáról, felismerheti működési mechanizmusait, meghatározó előfeltevéseit. A hagyományos tréninghelyzetekkel szembeni előnye a valódi, szakmai élet során felbukkanó problémák feldolgozásbeli fókuszából adódik, így elkerülhető a tréninghelyzetben átélt tapasztalatok átültetés hiányában történő elvesztése.
A szupervíziós folyamatok konkrét üléseiben a fókusz az önreflexióra (Reflektív megfigyelés) irányul. Jó esetben létrejön a probléma új definíciója (Absztrakt fogalomalkotás), és a valódi élethelyzetben ennek alapján egy új viselkedés (Aktív kísérletezés, és új Konkrét tapasztalat). A fejlesztői folyamat célja a tanulási kör végigfuttatásának tanítása-tanulása is (a tanulás tanulásának szintje, míg az előbbiekben elemzett folyamat a probléma feldolgozás szintje volt), amit a fejlesztés folyamat-jellege (visszacsatolás lehetősége, a tanulási kör spirállá alakulása) biztosít.
A szupervíziós koncepció helye fejlesztésben
Tapasztalataink szerint a szakmai elakadások hátterében nem csupán a szakmai felkészültség hiánya állhat, hanem kommunikációs, személyközi és személyes szinteken megjelenő nehézségek is. A szupervíziós szemlélet a szakmai felkészültség hiányosságaira nem visszavezethető nehézségek feldolgozásában nyújt segítséget az egyén és a team szintjén, és teszi egyúttal a szakmai és személyes én közötti szűk mezsgyét átjárhatóvá, illetve a két szintet integrálhatóvá. Ez az integráció, a szupervízióban megvalósulószakmaiszemélyiségfejlesztés és vezet el a szupervizát szintjén ahhoz a képességhez, hogy fejlődését szakmai hozzáértésében is kibontakoztassa.
A szupervíziós munka, egy úgynevezett folyamat-tanácsadási koncepcióba ágyazódik, amely magát a változási folyamatot kíséri. A folyamat-tanácsadás lényege, hogy a problémák megoldására nem kész konstrukciókat (tanácsok, elvek), vagy beépítendő paneleket (módszerek) kínál, hanem olyan, globálisan és mélyrehatóan alakító folyamatot, amely mindig az aktuális kihívásra összpontosít, és az egyén egészének a rugalmasságát, a környezeti változásokra történő adekvát reagáló képességét, és kreatív problémamegoldó képességét fejleszti.
A szupervízor a folyamat-tanácsadásban tehát elsősorban a hozott tapasztalatok feldolgozására épít. Nem készít magvas diagnózisokat, hanem a feldolgozási folyamatra figyelve segíti a résztvevőket abban, hogy tisztábban megfogalmazhassák saját problémáikat és dilemmáikat, és saját szakmai tudásukra alapozva megtalálják a megoldásaikat. A szupervízióban létrejövő kapcsolat ezért egyenrangú szakembereket tételez fel, hiszen mindketten (szupervízor és a szupervizált) más-más szakmaiságot képviselnek. A szupervízor a tanulási folyamat működésének szakértője, az ő felelőssége a kapcsolat tanulási feltételeinek megteremtése, míg a szupervizált elsődleges felelőssége az elkötelezett személyes részvétel, a tanulás.
Azoknak ajánljuk a szupervíziós tanulást, akik szakmai és vezetői problémáik feldolgozásában aktív résztvevők kívánnak lenni, akik a hatékony működés megteremtésében hajlandóak saját hatékonyságukkal is foglalkozni, akik vállalják a személyes fejlődés és változás irányát a hatékony szervezeti működés alapjaként. Azoknak ajánljuk, akik a szükséges változásokat elsősorban saját maguk és munkatársaik erőforrásaira alapozzák.
A szupervízió ára
- 8000.- Ft / 55 perc
- 10 000.- Ft / 85 perc
- 8.000 – 12.000.- Ft / fő/ 110–220 perc **
**kiscsoportos (2-4 fő) ülések időtartama min. 110 perc a csoportosoké (4-9 fő) 220 perc. A csoportos folyamatokat 2 szupervízor kíséri.