Értorna

Az érszűkület

Orvosi nyelven perifériás obliteratív verőérbetegségek az összefoglaló neve azoknak a megbetegedéseknek, melyek lényege, hogy a vérkeringést az erek falában vagy belső felszínén kialakult elváltozások akadályozzák. Ide soroljuk az arteriosclerosis obliterans-t, az angiopathica diabetica-t és a thromoangitis obliterans-t. Az arteriosclerosis obliterans, köznyelven érelmeszesedés az egyik leggyakrabban előforduló, időskorban jelentkező artériás érbetegség, ami a korral és az egyoldalú életmóddal alakul ki. Főként a nagyobb erek falában meszes felrakódások keletkeznek, melyek akadályozzák a vér áramlását. Ilyenkor a beteg fájdalomra, zsibbadásra panaszkodik, járás közben görcsös fájdalom miatt meg kell állnia.

A betegséget előidézheti cukorbetegség, dohányzás, a vér magasabb viszkozitása, azaz sűrűsége, szerepet játszik az életkor, a nem – férfiaknál gyakrabban fordul elő, bizonyos betegségek, magas vérnyomás, magasabb vérzsírszint, magas koleszterinszint, elhízás. Az angiopathica diabetica,ami cukorbetegekben alakul ki, hasonló tünetekkel jár. Nagy és kis erek egyaránt károsodhatnak. Macroangiopathia (nagyobb erek megbetegedése) esetében inkább az alsó végtagi erek vannak veszélyben. Cukorbetegség késői következményeként, az érfal középső rétege elmeszesedik. Microangiopáthiában, amikor a hajszálerek átjárhatatlanná válnak, a szövetek nem jutnak tápanyaghoz, ez a folyamat az úgynevezett diabéteszes láb szindróma egyik okozója. Rosszul gyógyuló sebek, fekélyek jelzik a betegség előrehaladását, de a szem, vese, szív hajszálereit is érintik az elváltozások, rontva a keringést és a szerv működését. A thromboangitis obliterans a kis és középméretű erek ismeretlen eredetű gyulladásos megbetegedése. Fiatal, főleg dohányzó férfiak között fordul elő, végtagi keringést akadályozza, főleg a lábat érinti a folyamat. Raynoud jelenség gyakran kíséri, ilyenkor a kéz és láb kiserei hideg hatására gyorsan összehúzódnak, így a végtagok sápadtak, hidegek lesznek, a keringés lecsökken.

Az erek szállítóképességének zavara gyakran vérrögképződést okoz a véráram lelassulása miatt, aminagy kockázatot jelent a szív, agy egészségének megőrzésében. A sebek, szöveti elhalások komoly műtéti beavatkozásokat tehetnek szükségessé.

Az érszűkület fejlődését különböző vizsgálatokkal lehet nyomon követni, ilyenek a Doppler ultrahang segítségével meghatározható Boka-Kar Index – a BKI, a Duplex Doppler Vascularis ultrahangvizsgálat, a Pletizmográfiás Végtagi Átáramlásmérés, a CT és MR Angiográfia és a Kontrasztanyagos Röntgen Angiográfia, valamint a fizikális terheléses vizsgálat. Laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható a vérzsír szintje, a koleszterin értéke, a fennálló gyulladásos állapot, a máj, vese funkciójának mértéke, a cukorbetegség foka.

Az artériák állapotát 4 érzékelhető stádium alapján sorolhatjuk be. Fontaine stádiumok alapján I. fokot a tüneteket nem okozó, csak vizsgálattal kimutatható érszűkület jelenti. A II. stádium kirakatnéző betegség néven ismert, járás, séta közben a lábban kialakult oxigénhiány fájdalmat, görcsöt okoz, megállásra késztetvén a beteget. A megtett távolság mértéke mutatja a betegség előrehaladottságát. A III-IV. stádiumban komoly érbetegséggel állunk szemben, mely nem gyógyuló sebek, fekélyek, gangrénák jelentkezését hozza, kórházi kezelést igényel.

Mit tehetünk az érszűkület kialakulása ellen?

A megelőzés ez esetben is a legfontosabb. Ha már kialakult a betegség, az orvos által felírt gyógyszerek és elővigyázatos életmódváltás betartása szükséges. A keringés fenntartása érdekében a mozgás adja az egyik leghatékonyabb segítséget. Az érszűkület kezdeti állapotában fontos az oldalági, vagy más néven segítő keringés kiépítése, a vérkeringés javítása, mert csökkenti a vérrögképződés kialakulását, segíti a fekélyek gyógyulását és csökkenti a láb dagadását. Cukorbetegekben segíti a szövetek anyagcseréjét így a vércukorszintre is pozitív hatással van.

Az intervallumtréning megtervezéséhez felmérjük a beteg keringésének állapotát, és ennek megfelelő tornát alakítunk ki. Ez heti 2 alkalommal kiscsoportokban végezhető gyakorlatsor, mely ülve kezdődik. A foglalkozás során bemelegítés után izomerősítéssel, bokagyakorlatokkal növeljük az alsó végtagi erek keringését, majd járásgyakorlatokkal folytatjuk. Az eredményt két-három havonta ellenőrizzük. A tornát javasolt otthon kiegészítésképpen is folytatni.