phone icon+36 70 383 3443
SpineArt Egészségközpont | Gyógytorna Rendelő
Bookmark and Share
A kerékpározás az egyik legkiválóbb sport és szabadidős tevékenység: a biciklit egyre többen használják a mindennapi munkába járáshoz, nyáron pedig sokan indulnak kisebb vagy nagyobb biciklitúrákra. A biciklizés során más sportokhoz képest kevésbé vagyunk kitéve a túlzott megerőltetés veszélyének, ennek ellenére nem árt, ha odafigyelünk az ízületeink épségére, és persze arra, hogy biciklizés közben se égjünk le.

Az izmokról

image001

Biciklizés közben testünk akkor működik a legjobb hatásfokkal, ha az erőkifejtés és az ennek során felhasznált oxigénmennyiség egyensúlyban marad. Ha túl nagy az iram, könnyen kifulladhat az ember, és az izmokban különféle salakanyagok (például tejsav) halmozódnak fel, ami izomlázat vagy görcsöt okozhat.

A kerékpározás során leginkább az alsó végtagot dolgoztatjuk meg, mivel főként a combizomzatra, a farizmokra és a lábszárizmokra hatunk. Az, hogy melyiket hogyan terheljük, függ a terepviszonyoktól, a kerékpár típusától és beállításaitól, és persze attól, hogy milyen intenzitással tekerünk. A comb elülső és hátsó izmai egymással összhangban dolgoznak, így hajtják a pedált. A láb kinyújtásakor a pedál lenyomását a combfeszítő izmok végzik. Ezután a combhajlítók húzódnak össze, ezzel felemelik a lábat és - amennyiben a láb rögzítve van a pedálhoz speciális klipsszel, illetve kerékpáros pedál és cipő használatakor - a pedált is felfelé húzzuk. Emelkedőn fölfelé haladva a farizmok, sík terepen a combizmok dolgoznak erőteljesebben. Elöltekerős biciklin (ahol szinte hanyatt fekszik az ember) szintén a farizmok munkája nagyobb.

image002

Ha kiemelkedünk a nyeregből, a combizmainkra hárul nagyobb munka. Ha a nyereg túl magas, az elülső (combfeszítő) izom túlságosan megnyúlik, ha alacsonyabb a kelleténél (lásd a bicikliző serdülőket) a hátulsó combizmoknak kell túl erősen összehúzódniuk. Mindkét eset túlterhelést okozhat.

Kisebb mértékben ugyan, de kerékpározás során a felsőtest izmai is igénybe vannak véve, a kormányzás, feszítés és a test tartása során. A karizomzatot leginkább terepbiciklizésnél vesszük igénybe, amikor bizonyos mozdulatoknál a test súlypontját előrehelyezzük: ekkor néhány pillanatig a karokra helyeződik a test súlya.

Használjunk naptejet és lehetőleg ne legyünk úton délelőtt 11 és délután 4 óra között

A leggyakoribb nyári panasz, a leégésnek nevezett fájdalmas pirosodás nem más, mint a bőr gyulladása. A tünetek két-három órával a napégés után jelentkeznek. A gyulladás súlyosságától függően az egyszerű bőrpirosodástól a diónyi hólyagokig sokféle elváltozás kialakulhat; a bőrtüneteket láz, fejfájás, súlyosabb esetben hidegrázás vagy ajaksömör kísérheti. A túlzott napozás legsúlyosabb következménye a bőrrák lehet: a betegség kialakulásának elkerülése érdekében a napégés megelőzése a legfontosabb. A szőke vagy vörös hajúak, a világos bőrűek és szeműek sokkal könnyebben leégnek, ezért nekik fokozottan kell vigyázniuk.

A naptejek régebben csak az UV-B sugarakat szűrték, de ma már tudható, hogy az UV-A sugarak is igen károsak. A napvédőkön található faktorszám azt mutatja meg, hogy hányszorosára nő a bőr védekezőképessége a napozás alatt. Az egyéni "alap" védelmi idő eltérő a különböző bőrtípusoknál, a legérzékenyebb bőr nagyjából tíz perc alatt ég le védelem nélkül. Azonban hiába kenjük be magunkat a legmagasabb faktorszámú napkrémmel, nem növelhető a végtelenségig a védettség. A címkéken sokszor szereplő "teljes körű védelem" ezért semmiképp sem valósulhat meg, így a legjobb, ha a tűző napon bekenve is kerüljük a biciklizést.

További probléma, hogy a nagyon magas faktorszámok feltüntetése inkább marketingfogás, és nincsenek akkora eltérések, amit ezek sugallnak: míg a 15-ös faktor 93-94 százalékos védelmet jelent az UV-A és UV-B sugarak ellen, a 40-es ennél alig nagyobbat, 97,2 százalékosat. Már az alacsony faktorszámú (6-os, 8-as) krémek is 80 százalék feletti védelmet biztosítanak. Mindenképp keressünk a saját bőrtípusunknak megfelelő napvédőt, így például egy zsíros bőrű semmiképp se használjon napozó krémet, helyette a gél vagy spray javasolt. Az arcra naptej nem való, csak krém. Mindenképpen olvassuk el a használati utasítást, ugyanis például a "kémiai szűrős" termékek csak akkor hatásosak, ha fél órával a napozás előtt már bekenjük magunkat. A kisgyerekekre adjunk védelmet biztosító ruhát - sapkát, pólót - illetve náluk csak a külön gyerekek számára készült napvédőket használjuk. Ezeknek más az összetételük, fokozottabban odafigyelnek a gyártók, hogy az egészen érzékeny bőrre is megfelelő legyen.

Az ízületekről

image003

Ha a gerinccsigolyákat nézzük, mindenképpen előnyösebbek azok a biciklik (az úgynevezett túrakerékpár), amelyeken egyenesen, "kihúzott" gerinccel tudunk ülni. A hegyi és országúti kerékpározásnál más a helyzet, ezeknél egészen más szempontok szerint vannak a beállítások. Visszatérve a hobbikerékpározásra, a túl mély, üléstől távol eső kormánytól "görnyedünk". Ez pedig derék és hátproblémákat okozhat (vagy súlyosbíthatja a már meglévőket). Ráadásul a domború tartásból adódóan a fejünket jobban meg kell emelni, ezáltal a vállöv izmait és a nyakunkat is nagyobb igénybevételnek tesszük ki. Szakemberek éppen ezért ajánlják a kormány megemelését, vagy ún. "szarv" felhelyezését a kormányra, ha az túl alacsonyan van. Amikor a szarvra helyezzük a karunkat, laza marad a hát, a hasfal, a kar és a kéz. A kormány alsó végét fogva mindennek az ellenkezője az igaz, de hegymenetben így könnyebb pedálozni.

Nem árt azt sem figyelembe venni, hogy az egyenes háttal való tekerés kitágítja a mellkast, így könnyíti a légzést, stabilizálja a szívverés ritmusát. Jó, ha a kormányszarv legalább olyan széles, mint a vállunk. A nagyobb szélesség is elősegíti a könnyebb légzést.

Ha a már fent említett "emelt" kormányunk van, vállunk és csuklónk nincs túlságosan nagy igénybevételnek kitéve. Legjobb, ha nincs kinyújtva a kar - a behajlított könyök segít a rázkódások tompításában. Leginkább hegyi-kerékpározásnál fontos a teleszkóp, amely egyéb funkcióin túl tompítja a csuklóra, vállra áttevődő rezgéseket, ütéseket.

Külön a térdízületről

image004

A térdünkkel is legyünk óvatosak. A tekerés ugyan segíti a térdízület üregében található folyadékkal (ízületi nedv) az ízület "kenését", de a helytelen biciklizéssel rengeteg problémát okozhatunk.

Fontos az ülés magassága. Legjobb, ha a nyerget olyan magasra helyezzük, hogy amikor ráülünk, a térd a pedál legalsó pozíciójában éppen egy picit be legyen hajlítva. Ha túl alacsonyan van az ülés, az a térdízületet, de főképp a térdkalács porcfelszínét terheli fokozottan. Érdekes adat, hogy percenként 80-as pedálfordulatnál a térd óránként 4800-szor hajlik be és nyúlik ki. Túlerőltetést okozhat, ha a térd kikerül a függőleges síkból (főleg kifele szokták helytelenül fordítani a térdet), vagy ha a pedál elcsavarja a lábfejet a térdhez viszonyított természetes helyzetéből.

A térdkalácsról nem árt tudni, hogy emelkedőn, ha túl nagy a fordulatszám, a kelleténél jobban ráfeszül az ízületre, és ez is okozhat porcproblémákat. Ilyenkor váltsunk könnyebb fokozatra.

image005

A gyermeket akkor lehet biciklibe ültetni, ha már felült, és stabilan tartja a fejét, azaz körülbelül 10 hónapos kortól. Az ülések általában 4 éves korig jók, de elsősorban a gyermek súlyát kell szem előtt tartani: ha 16-18 kg fölött van, már nem stabil az ülés. Legjobbak az egyetlen darabból álló, masszív ülések, melyekhez tartozik lábtartó, biztonsági öv, fejtámasz és kapaszkodó is. Vázra szerelhető legyen az ülés, ne csomagtartóra, így rugalmasabb, nem terheli a gerincet és stabilabb is. Az ülés akkor biztonságos, ha a mi ülésünk mögé szereljük. Természetesen a bukósisakról sem szabad soha megfeledkezni.

Mivel a városban kisebb távokat, és azokat is leginkább sík terepen teszünk meg, a kockázatot leginkább a bemelegítés nélküli hirtelen megerőltetés és a balesetek jelentik. A nagyobb, több tíz kilométeres utakra viszont fel kell készítenünk szervezetünket. Ha betartjuk a fokozatosság elvét, megelőzhetjük, illetve csökkenthetjük a túlterhelés kockázatát. Nagyobb túrák előtt készüljünk fel szobakerékpározással, vagy kisebb távok megtételével. Közvetlenül a túra előtt melegítsük be izmainkat. A táv végén pedig alaposan nyújtsuk át az egyes izomcsoportokat (különösen a nagy igénybevételnek kitett combizmainkat).

És végül: ne felejtsünk el védőfelszerelést venni! A bukósisak ma már elengedhetetlen, de ajánlott a térd- és a könyökvédő, valamint a szemüveg is. Este, illetve rossz látási viszonyok között pedig alapvető fontosságú a kivilágítás, elöl és hátul is.

Copyright © 2017 Spineart Egészségközpont. Minden Jog Fenntartva. 

Felhasználási feltételek

Minden esetben konzultáljon orvosával vagy gyógytornászával, a konkrét egészségügyi problémájával kapcsolatban.
A Spineart.hu nem nyújt orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. A honlapon közölt információk nem helyettesítik a szakorvos véleményét az adott páciensnek megfelelő eljárásról.